Bevezetés a bankrendszerünkbe

Megválaszolt kulcskérdések:

• Mi az a résztartalékolási bankrendszer?
• Mik azok a banki hitelezői feltőkésítésről szóló törvények?
• Mit tehetünk, hogy megvédjük magunkat? (Válaszok a modul során)

Gratulálunk, hogy teljesítetted a második modult!  Nemcsak a pénz evolúciójának és a legfontosabb eseményeknek a megértésével gazdagodtunk, hanem az infláció és az adósság hatásaiba is mélyen beleástuk magunkat. Ha sikerült elérnünk a bevezetőben kitűzött céljainkat, akkor mostanra már világosnak kell lennie, hogy a hosszú távú megtakarítások készpénzben való tárolása a vásárlóerőnk megsemmisítésének egyik módja. Mielőtt belemerülnénk néhány olyan módszerbe, melyek segítségével megvédhetjük magunkat, fontos rávilágítanunk két további módra, ahogy a készpénz tartása aláássa a vagyonteremtésre irányuló erőfeszítéseinket.

1. Résztartalékolási bankrendszer
2. Törvények a banki hitelezői feltőkésítésről

Résztartalékolási bankrendszer

Jelenlegi pénzügyi rendszerünk és pénzünk adósságra épül. Hogy egy újabb réteget hámozzunk le arról, hogy mit is jelent ez, bemutatunk egy fogalmat, melyet résztartalékolási bankolásnak nevezünk. Leegyszerűsítve a résztartalékolási bankrendszer maga a hitelteremtés. 

Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy a központi bankok és az Államkincstár hozza létre a legtöbb pénzt, ez nem így van. Résztartalékolási bankrendszerünkön keresztül a bankok teremtik a legtöbb pénzt azáltal, hogy megsokszorozzák a központi bankok vagy az Államkincstár által a rendszerhez hozzáadott pénzt. Hogyan lehetséges ez? A bankok a betéteseik nevében tartott betéteket kölcsönadhatják, feltéve, hogy a betét egy részét tartalékban tartják. 

Nézzünk egy példát:

Hazafelé menet János  talál egy 100 dolláros bankjegyet az utcán. Elgondolkodik azon, hogy elviszi a feleségét egy pazar vacsorára… de úgy dönt, hogy inkább befizeti a 100 dollárt a bankjába (János szűkmarkú. Ne légy olyan, mint János!). 

A szabályozó hatóságok szerint a bank a résztartalékolási banki tevékenység révén 10%-os résztartalékkal dolgozhat (ez országonként eltérhet), amit más néven pénzmultiplikátornak, azaz pénzsokszorozónak neveznek. 

A banknak ezen irányelv szerint John 100 dolláros betétjéből 10 dollárt meg kell tartania, de a fennmaradó 90 dollárt kölcsönadhatja.

A bank tehát elveszi ezt a pénzt, és 90 dollár hitelt nyújt Pálnak. 

Pál vesz néhány dobverőt Róberttől 90 dollárért. 

Róbert visszatér a bankba, és befizeti a 90 dollárt. A banknak 9 dollárt meg kell tartania, de utána 81 dollárt kölcsönadhat…, és ez így megy tovább és tovább.

A 10%-os résztartalékolási követelményre vonatkozó egyszerű példával élve, János kezdeti 100 dolláros betétje közel 1000 dollár értékű hitellé alakulhat a rendszerben. 

Mi ezzel a probléma? Amikor a gazdaság törékennyé válik, mindenki pánikba esik, és a bankokhoz és az ATM-ekhez rohan, hogy kivegye a pénzét. A probléma az, hogy mindenki pénzének nagy része hitelben van, amelyet a résztartalékolási bankrendszerben hoztak létre. Nincs elég fizikai készpénz, így „bankroham” alakul ki.  A bankroham a bankárok legrosszabb rémálma, mivel a bankrendszer teljes rendszerszintű összeomlását okozhatja. Ennek oka, hogy több követelés van a fizikai készpénzre, mint amennyi fizikai készpénz van forgalomban. Az alábbi ábra a 100 dollár bővülését mutatja a tartalékolási kötelezettség függvényében.

Törvények a banki hitelezői feltőkésítésről

A banki hitelezői feltőkésítésre vonatkozó törvényeket a világ különböző kormányzati joghatóságaiban vezették be a nagy gazdasági világválság során kibontakozott események eredményeként. Ahelyett, hogy az adófizetők mentették volna ki a csődhöz túl nagynak ítélt nagy pénzintézeteket, a bankok felhatalmazást kaptak arra, hogy a hitelezők – köztük a betétesek – tőkéjét letétbe helyezzék. 

Egyszerűbben fogalmazva, ha egy bank pénzügyi bajba kerül, jogukban áll megtartani (hitelezői feltőkésítés) a megtakarítási betétjeinket, és részesedést adni nekünk ebben az egyébként csődbe jutó intézményben. 

Ezt szem előtt tartva, egy normálisan működő rendszerben azt várnánk, hogy a készpénz bankban való tárolása során vállalt kockázatért bőséges jutalmat kapjunk. Azonban, ahogy azt e tanfolyam során is hangsúlyoztuk, a kamatok lenyomása és az infláció miatt alig kapunk jutalmat a vállalt kockázatért, viszont nagy valószínűséggel csökken a vásárlóerőnk. A kockázatmentes hozam helyett hozammentes kockázatot kapunk, vagy a híres milliárdos, fedezeti alapkezelő Ray Dalio² szavaival élve :

„A készpénz szemét”

Hogyan védhetjük meg magunkat?

Ha „a készpénz szemét”, akkor máshol kell tárolnunk és építenünk a vagyonunkat. De milyen lehetőségeink vannak?

A modul hátralévő részében egy kicsit visszalépünk a pénzügyi rendszerünk boncolásától, és inkább a rendelkezésünkre álló életképes lehetőségeket tekintjük át, amikor a vagyon védelméről és építéséről van szó ebben a bizonytalan környezetben.

Mielőtt belemerülnénk a lehetőségeinkbe, szeretnénk rámutatni, hogy ez a lista nem teljes körű. Egy egész könyvet írhatnánk a különböző lehetőségekről, de ennek a tanfolyamnak nem ez a célja. A célunk inkább felhívni a figyelmet néhány kihívásra, melyekkel a jövőben szembesülhetünk, valamint bemutatni, hogy milyen eszközök segíthetnek jobban átvészelni a vihart, mint mások. 

A továbbiakban a négy legnépszerűbb lehetőségre fogunk összpontosítani: a részvényekre, az ingatlanokra, a kötvényekre és az aranyra, kiegészítve a Bitcoinnal, egyedülálló jellemzőire való tekintettel. Valamikor az idők során már mindegyiket használták a vásárlóerő védelmére, de mi most azon szemszögből nézünk rájuk, hogy mennyire relevánsak jelenlegi gazdasági környezetünkben.

További információkért ajánljuk:

“How Banks Work & Dictate the Economy” – Danielle DiMartino Booth & Richard Werner

Források:

1.  LumenLearning. „Pénzteremtés | Határtalan gazdaságtan.” Lumen Learning, https://courses.lumenlearning.com/boundless-economics/chapter/creating-money/. Hozzáférés: 2022. január 31.
2. Gilchrist, Karen. „Ray Dalio Davosban: ‘A készpénz szemét’, mert mindenki be akar szállni a 2020-as piacra.” CNBC, 2020. január 21., https://www.cnbc.com/2020/01/21/ray-dalio-at-davos-cash-is-trash-as-everybody-wants-in-on-the-2020-market.html. Hozzáférés: 2022. január 31.