Kategória: Tanulj

Bitcoin fizetési kérelmek a Lightning Network-ön.

A Lightning számla a Bitcoin Lightning Network-ön használatos fizetési kérelem. Általában egy beolvasható QR-kódként jelenik meg, és tartalmazza az összes szükséges információt ahhoz, hogy egy bitcoin fizetést el lehessen küldeni egyik Lightning-képes tárcaalkalmazásból a másikba.

A Lightning Network számlák (azaz „LN számlák”) a Lightning Network-ön belüli fizetések módja. A Lightning Network egy második réteg a Bitcoin blokklánc tetején, amely lehetővé teszi, hogy valódi bitcoin tranzakciók gyorsabbak és olcsóbbak legyenek az „on-chain” tranzakcióknál. Ezt a „csatornáknak” nevezett peer-to-peer kapcsolatok globális hálózatán keresztül képes megvalósítani, melyen keresztül valódi fizetéseket lehet azonnali és privát módon továbbítani.

Amikor bitcoinnal fizetsz vagy vásárolsz, beleértve a filléres összegektől a több százezer vagy millió forintig terjedő összegeket, igen gyakran a Lightning a leggyorsabb és legolcsóbb megoldás.

Valahányszor tranzakciót végzünk a Lightning Network-ön, az egy Lightning számla segítségével történik. A Lightning számla a fizetési megbízások kompakt, kódolt formája, amely a könnyű megosztás és beolvasás érdekében QR-kódként is megjeleníthető. A QR-kód csak a számla egy megjelenítése, amely valójában egy alfanumerikus karakterekből (betűkből és számokból) álló karakterlánc, amely a kódolt fizetési instrukciókat tartalmazza.

A Lightning fizetési folyamat jellemzően így működik:

1. A kedvezményezett megadja a fizetendő összeget Lightning-képes tárcaalkalmazásán keresztül.
2. A tárcaalkalmazás generál egy Lightning számlát, és megjeleníti azt QR-kódként.
3. A kedvezményezett megmutatja vagy megosztja ezt a QR-kódot a fizető féllel.
4. A fizető fél beolvassa a QR-kódot saját Lightning-képes tárcaalkalmazásával.
5. A fizető fél átnézi és megerősíti a fizetést az alkalmazásában.
6. A fizetés fénysebességgel elküldésre és kézbesítésre kerül a Lightning Network-ön keresztül.

Az egész folyamat másodpercek alatt elvégezhető, ami személyek közti fizetések illetve mindennapi vásárlások esetén ideális.

Mit tartalmaz egy Lightning számla?

A Lightning számlákba bele vannak kódolva a fizetés teljesítéséhez szükséges adatok, mint például a fizetési összeg, a fogadó fél, az időbélyeg és a jóváhagyási információk.

Lightning számlával történő fizetéskor nem kell értened a számla részleteit. Tárcaalkalmazásod dekódolja az információkat, majd felkér, hogy erősítsd meg vagy utasítsd el a fizetési összeget. Alább látható egy példa Lightning számlára:

Lnbc2m1pnrjd6epp5xg37tadmcc479dt8c3rqk9mu4p08y8a5uvdd4repy4r8zzs40y4qdqqcqzzsxqrrs0fppqhsrcf2xszcp9nu4xgxzjwx6m3qnvlvrtsp5nft6epu8wxaxytyadq95ygyqvewuhuqh4zw6wevwvufxjr0zc0qq9qyyssqtafnv4cz4uuccg8xfw0ec2lgmr9u23rg85ac86zdnkn4mkq93krn283prlthqky5ujpv8x4cecs4634uu4gcw4f57l3haur8vg6myggp7z6erh

Bár ez véletlenszerűnek és bonyolultnak tűnhet, le tudjuk bontani részletekre.

A Lightning számlákkal kapcsolatos néhány fontos tudnivaló:

• Kódolt: Bech32 kódolást használnak, amely egy olyan kódolási típus, amely beépített hibaérzékeléssel, nagy- és kisbetű-érzékenységgel, tömörséggel és skálázhatósággal rendelkezik.
• Szabványosított: A formátum a „BOLT” (Basis of Lightning Technology) néven ismert szabványos szabályokat követi, amely nyilvánosan elérhető és ingyenesen használható, így bárki, bárhol létrehozhatja saját Lightning-képes bitcoin alkalmazását.
• Hamisításbiztos: Ha egyetlen karaktert megváltoztatnak vagy kihagynak, a számla érvénytelen lesz, ami hasznos a manipuláció és a hiba elleni védelem szempontjából.
• Hatékony: A számlák gyorsan és egyszerűen létrehozhatók, megoszthatók, dekódolhatók és feldolgozhatók bármely Lightning-képes tárcaalkalmazással.
• Skálázható: A számlák összege a fillér töredékétől a több egész bitcoinig terjedhet (feltéve, hogy van elegendő csatornakapacitás), és számos opcionális jellemzőt tartalmazhat.

Mit jelentenek ezek a betűk és számok?

A Lightning számlák két fő részre bonthatók: egy ember által olvasható részre és egy adat részre. Ezt a két részt a számla elején található „1” karakter választja el egymástól.

Az ember által olvasható rész: “lnbc2m”

• “lnbc”: Ez a szabványos Lightning előtag, ahol az „ln” a „Lightning Network”, a „bc” pedig a Bitcoin (szemben a Bitcoin teszthálózatával).
• “2m”: Ez a fizetési összeg. Az „m” utótag a „milli-bitcoin” (azaz 100 000 satoshi) rövidítése, ami azt jelenti, hogy a „2m” 200 000 satoshinak felel meg. Az összeg megadható „u”-val mikro-bitcoinként (azaz 100 satoshi), „n”-nel nano-bitcoinként (azaz 0,1 satoshi) vagy „p”-vel pico-bitcoinként (azaz 0,0001 satoshi) is.

Az adat rész: minden más

• Időbélyeg: A számla létrehozásának időpontja.
• Fizetési hash: A fizetés előképének kriptográfiai hashe, amely a helyes fizetés megtörténtének igazolására szolgál.
• A fogadó fél csomópontjának nyilvános kulcsa: Ez a fizetés címzettje.
• Leírás: A számla célját kifejtő opcionális megjegyzés, amely megjeleníthető a fizető fél számára.
• Lejárati idő: Opcionális időpont, amikor a számla érvényét veszti.
• Útválasztási információ: Opcionális információ arra vonatkozóan, hogy a fizetés hogyan továbbítható a Lightning Network-ön keresztül.
• Visszaesési cím: Meghiúsuló off-chain fizetés esetén egy on-chain fizetés elvégzéséhez tartozó opcionális Bitcoin cím.
• Aláírás: A biztonság érdekében a teljes számlát a fogadó fél csomópontja írja alá. Ez az aláírás – amely tartalmazza az ember által olvasható és az adat részt (az aláírás kivételével) – igazolja, hogy a számla hiteles, és hogy a fizetés a megfelelő címzettnek lett elküldve.

Ha valaki módosítja a számlát, vagy hibát követ el a másolása során, az aláírás érvénytelenné válik. Ez segít megelőzni a hibákat és az olyan információk manipulálását, mint a csomópont ID, a fizetési hash és a visszaesési cím, amelyek módosítása által valaki ellophatná a pénzeszközöket.

A Lightning számlák szerkezetét úgy alakították ki, hogy a kifizetések robusztusak és rugalmasak legyenek, és különböző opcionális jellemzőket tartalmazzanak anélkül, hogy bonyolítanák a fizetési folyamatot. A Lightning számlákról és működésükről mindent megtudhatsz a Lightning dokumentációból.

Mik azok a zéró-összegű vagy „összeg nélküli” Lighting számlák?

A zéró-összegű számla egy olyan Lightning számla, amely nem határoz meg fizetési összeget. Ez egy rugalmas jellemző, lehetővé téve a fizető fél számára, hogy eldöntse, mennyit küld.

A zéró-összegű számlák különösen hasznosak bizonyos helyzetekben:

1. Adományok: A fizetést fogadó fél tud határozatlan összegű számlát létrehozni, lehetővé téve a fizető fél számára, hogy ő maga adja meg, mennyit szeretne küldeni.
2. Változó összegű fizetések: A zéró-összegű számlák lehetővé teszik a fogadó fél számára, hogy olyan számlát állítson ki, amely rugalmasan alkalmazkodik az ismeretlen vagy változó összegű fizetésekhez.
3. Promóciós fizetések: A vállalkozások ügyfeleikre bízhatják, hogy mennyit fizetnek, vagy kínálhatnak olyan promóciós programot, melyben a különböző fizetési összegek különböző termékek vagy szolgáltatások nyújtását eredményezik.

Nem minden Lightning-képes tárcaalkalmazás támogatja a zéró-összegű számlákat, mivel ezek több kommunikációs lépést igényelnek a fizető és a fizetést fogadó tárcaalkalmazások között.

A Lightning számlák használata a Strike alkalmazásban

A Strike alkalmazás egy teljes értékű Lightning-képes bitcoin tárca. Lehetővé teszi fizetések fogadását – akár zéró-összegű – Lightning számlák generálásával, illetve bármely más tárca Lightning számlájára történő küldést is.

A Strike alkalmazással létrehozhatsz Lightning számlákat akár készpénz, akár bitcoin összegekről, és a Strike alkalmazás az általad megadott formában kapja meg az összeget.

Bitcoin fogadás

A Lightning Network-ön keresztül történő bitcoin fizetés fogadásához az alkalmazás Bitcoin fülén koppints a „Fogadás” gombra, majd a „Bitcoin tárca” lehetőségre.

A Strike alkalmazás alapértelmezés szerint egy zéró-összegű Lightning számlát generál, amely QR kódja beolvasásra kész, illetve a számla karakterláncának másolásával és üzenetben vagy e-mailben történő elküldésével megosztható. A számla összegét a „Szerkesztés” gombra való koppintással szerkesztheted, ami egy teljesen új számlát generál, mely szintén beolvasandó vagy megosztandó. Emellett a Lightning számlának lesz egy alapértelmezett lejárati ideje is, ami a számla képernyő jobb felső sarkában jelenik meg.

Készpénz fogadás

A Lightning Network-ön keresztül történő készpénzben való fizetés folyamata ugyanazokat a lépéseket követi, mint a bitcoin fizetésé, néhány kulcsfontosságú különbséggel:

1. A folyamat a Cash képernyőn kezdődik, nem pedig a Bitcoin képernyőn.
2. Ha a számlához készpénz összeget adsz meg, a számla lejárati ideje rövidebb lesz, mivel egy ideiglenes készpénz-bitcoin átváltási árfolyam is tartozik hozzá.
3. A fizetést készpénzre váltjuk, ami aztán a készpénz egyenlegedre érkezik.

A Strike alkalmazással a felhasználók Lightning címek használatával is küldhetnek és fogadhatnak fizetéseket, ami a Lightningon történő tranzakciók ismertebb és intuitívabb módja lehet.

A globális bitcoin fizetési hálózat, mely azonnali és privát, alacsony ill. zéró költséggel.

Lightning mint fizetési hálózat

A Lightning Network 2015-ben lett előterjesztve, mint a Bitcoin blokkláncon kívüli bitcoin tranzakciókat lebonyolító fizetési hálózat.

Lényegében a Lightning Network egy módja annak, hogy a bitcoin tranzakciókat gyorsabban, olcsóbban és privátabb módon lehessen lebonyolítani, mint a Bitcoin blokkláncon.

A bankközi készpénzátutalások vagy hitel- és betéti kártyás fizetések hagyományos hálózataival ellentétben a Lightning Network azonnali elszámolást kínál, nincs visszaterhelés, és bitcoint használ alapul.

A Bitcoin egyik fő akadályának megoldását segíti, elsősorban a számos felhasználó nagyszámú fizetéseinek skálázhatóságát. Míg a Bitcoin blokklánca elsősorban a biztonságot és a decentralizációt szolgálja, addig a Lightning Network a sebességet, a költségeket és a fizetések mennyiségét helyezi előtérbe.

A Lightning egy újfajta fizetési hálózat, amely határokon átívelő, nyílt, alacsony költségű és azonnali.

Hogy működik a Lightning Network?

A Lightning Network olyasmi, mint a Bitcoin hálózat, ugyanis számítógépekből (csomópontokból) áll, amelyek mindegyike a Lightning Network szoftvert futtatja. A Bitcointól eltérően a Lightning tranzakciókat nem teszik közzé nyilvánosan a blokkláncon, hanem privát módon, közvetlenül a csomópontok között zajlanak.

A Bitcoinhoz hasonlóan a Lightning szoftver is egy szabványosított szabályrendszer (azaz protokoll), amely nyílt és ingyenesen használható bármely csatlakozni kívánó személy vagy vállalat számára.

Szóval hogyan működik?

Az egész a bitcoinnal kezdődik. A Lightningon minden egyes bitcoin a Bitcoin blokkláncán végrehajtott tranzakcióval indul. Ez az on-chain tranzakció két fél között kerül megosztásra, és referenciapontként szolgál a blokkláncon kívüli tranzakciók megkezdéséhez.

Miután az on-chain bitcoin biztosítva van, a két csomópont egy fizetési „csatornát” – egy peer-to-peer kapcsolatot – tud nyitni, amelyen keresztül bitcoin tranzakciók végezhetők. Ez olyan, mint egy közvetlen kapcsolat két számítógép között, amelyek frissítik saját mini, privát bitcoin főkönyvüket, s főkönyvük kezdete az első on-chain tranzakció.

A csatornájukon belül olyan gyorsan és olyan gyakran tudnak tranzakciókat végezni, ahogy akarnak, egyszerűen frissítve a privát nyilvántartásukat, és amikor végeztek, lezárhatják a csatornát az eredeti on-chain tranzakció elszámolásával.

Ez olyasmi, mint amikor egy bárban számlát nyitsz, és nyilvántartják a fogyasztásodat, így nem kell minden egyes rendeléskor fizetned a pultosnak. Rengeteg italt rendelhetsz, és elég minden alkalommal frissíteni a számlát, majd az este végén egyetlen fizetéssel kiegyenlítheted a számlát.

Ugyanez a helyzet a Lightninggal is. Egy on-chain tranzakció a kezdéshez, számtalan off-chain tranzakció, és egy on-chain tranzakció a lezáráshoz.

Ráadásul minden csomópont annyi csatornát nyithat annyi csomóponttal, ahányat csak akar, globális kapcsolati hálót alkotva. Ezen a hálózaton keresztül a csomópontok „”továbbíthatnak”” kifizetéseket más csomópontokhoz, még akkor is, ha nincsenek közvetlen kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy A személy küldhet C személynek, a B személlyel közös kapcsolataikon keresztül. Ezek a közvetett fizetések kifizetési lehetőségek globális hálózatát nyitják meg, mivel minden csomópont közvetett kapcsolatot létesíthet a hálózat minden más csomópontjával.

A Lightning egy olyan peer-to-peer fizetési hálózat, amely segít a Bitcoin blokklánc skálázásában anélkül, hogy rengeteg on-chain tranzakciót hajtana végre.

Lightning és globális átutalások

A Lightning segít azonnali, alacsony költségű és átjárható fizetéseket nyújtani a világ számára.

A Lightningon közvetített fizetések fénysebességgel haladnak. Amikor megérkeznek, véglegesek. Az azonnaliságot és a véglegességet a hagyományos hálózatok nem tudják biztosítani. A hagyományos készpénzes fizetések napokig „függőben” vannak, miközben fennáll a sikertelenség és a visszavonás kockázata, ami növeli a kereskedők költségeit és fejfájását.

Ráadásul a Lightning költségei rendkívül alacsonyak. A Lightning fizetések csupán számítógépek között küldött információk, ami ha egyáltalán kerül valamibe, akkor is elenyésző költséggel jár. Közvetett fizetések továbbításakor a közbeeső csomópontoknak közvetítési díjat kell fizetni, és ezek jellemzően néhány satoshit (tized fillért) tesznek ki. Maguk a kifizetések is lehetnek ilyen kicsik, új lehetőségeket nyitva meg a mikrofizetések számára. Hasonlítsuk ezt össze a kártyás fizetési szolgáltatókkal, akik tranzakciónként néhány százalékos díjat szednek, és gyakorlatilag képtelenek filléres tranzakciókat feldolgozni (nem is beszélve a fillérnél kisebb összegekről).

Ami még ennél is fontosabb, az a Lightning átjárhatósága. A Bitcoinhoz hasonlóan a Lightning is egy nyílt protokoll, ami azt jelenti, hogy bármely személy, bármely vállalat vagy bármely alkalmazás csatlakozhat, és maga is elkezdhet Lightning fizetéseket végrehajtani. Ez a szöges ellentéte annak, ahogy a banki vagy a kártyahálózatok működnek, melyek zártak, és nem teszik lehetővé, hogy az emberek maguk birtokoljanak elektronikus pénzt.

A Lightning segítségével az alkalmazásokon keresztül kevesebb mint egy fillérért fizethetsz, és a fizetett összeg azon nyomban elkölthető lesz.

Ahhoz, hogy ezt igazán megértsd, látnod kell egy Lightning alkalmazást működés közben.

Az emberek Miamiból Manilán, Mexikóvároson és Münchenen keresztül Mumbaiba küldenek fizetéseket. Mindenki különböző alkalmazást használ, minden tranzakciót tized fillérekért küldenek, minden fizetés végleges és azonnal elkölthető. Nincs 1-5 munkanap, nincsenek banki ünnepnapok, nincs kézi jóváhagyás, nincsenek átláthatatlan díjak. Biztonságos globális fizetések, amelyek működnek és kész.

És mivel a bitcoinnal az év 365 napjának mind a 24 órájában kereskednek az összes főbb pénznemben, vásárolhatsz bitcoint készpénzzel, elküldheted a Lightningon keresztül, majd eladhatod újra készpénzért. Pontosan így működik a Strike alkalmazás és a Strike API.

A Lightning Network a fizetések egy új szabványa. Igazságos – senkinek sincs kiváltságos hozzáférése. Globális – akár az utca, akár a világ túloldalán. Átjárható – alkalmazásokon, vállalatokon és határokon átnyúlóan. Biztonságos – minden a Bitcoinnal kezdődik és végződik, amely bizonyítottan biztonságos és szűkös.

A Bitcoin szigorúan követ egy 21 millió egység felé tartó kínálati ütemtervet.

A kínálati ütemterv

A bitcoinnak előre meghatározott kínálati korláttal rendelkezik. Ez a korlát a Bitcoin szoftverbe van kódolva, és egy kínálati ütemterv formájában jelenik meg – ez egy előre programozott ütem, amelyben új bitcoin kerül forgalomba.

Ez a kínálati ütemterv nyilvános, átlátható, és a Bitcoin hálózat minden résztvevője által valósul meg. Néhány fontos megjegyzés a Bitcoin kínálati ütemtervéről:

1. Nulláról indulva: a Bitcoin hivatalosan 2009. január 3-án indult, zéró bitcoin készlettel.
2. Kibocsátás minden egyes blokkal: bitcoin kibocsátás a bányászat folyamatán keresztül történik, mely során számítógépek számítási munkát végeznek, amiért újonnan kibocsátott bitcoinnal jutalmazzák őket.
3. Csökkenő ütem: az ütemterv szerint minden 210 000 blokk után a blokkonkénti új bitcoinok mennyisége automatikusan a felére csökken (ezt nevezik „felezésnek”).
4. Végső készlet: a 21 millió bitcoinból álló végső készlet a 2140-ben fog megvalósulni.
5. Forgalomban lévő készlet: eddig már több mint 19,5 millió bitcoint kibocsátottak.

Tehát a Bitcoin rendelkezik egy végső készlettel és egy forgalomban lévő készlettel. A végső készlet a Bitcoin szoftverébe kódolt kínálati ütemterv szerint lehetséges teljes bitcoin mennyiség. A forgalomban lévő készlet az a bitcoin mennyiség, amely eddig forgalomba került. Az aktuális forgalomban lévő készletre vonatkozó legfrissebb számokért nézd meg az alábbi műszerfalat.

Tekintettel a Bitcoin szigorú és változatlan kínálati ütemtervére, a 21 milliós mennyiséget gyakran a Bitcoin kínálataként említik.

Honnan származik a bitcoin?

A bitcoint bányászat révén bocsátják ki. A bányászat az a folyamat, amely során számítógépek (úgynevezett bányászok) számítási munkát végeznek annak érdekében, hogy a következő tranzakcióblokkot hozzáadják a Bitcoin blokkláncához.

A Bitcoin bányászat alapjai:

1. A Bitcoin tranzakciók a Bitcoin szoftvert futtató számítógépek (úgynevezett csomópontok) hálózatába kerülnek továbbításra.
2. Minden csomópont ellenőrzi minden egyes tranzakció érvényességét, hogy biztosan megfeleljenek a Bitcoin szabályainak, beleértve a kínálati ütemterv betartását is.
3. A bányászok az érvényes tranzakciókat csoportokba, úgynevezett „blokkokba” gyűjtik.
4. A bányászok speciális számítási munkát végeznek egy lottószerű versengés keretében, hogy elnyerjék a következő tranzakcióblokk hozzáadásának jogát.
5. Amikor egy bányász „megnyeri a lottót”, továbbítja a hálózat felé az új tranzakcióblokkot, amely tartalmaz egy „blokk jutalmat”, amely egyrészt a tranzakciós díjakból, másrészt az újonnan kibocsátott bitcoint jelentő „blokk támogatásból” áll, amelyet saját magának fizet ki.
6. Minden csomópont ellenőrzi a blokk érvényességét, majd hozzáadja a blokkot saját blokklánc példányához, és a folyamat megismétlődik.

A blokk támogatás olyan bitcoin összeg, amely nem egy másik személytől származik, hanem épp forgalomba kerülő, újonnan kibocsátott bitcoin. Hogy az adott blokkban mekkora lehet a blokk támogatás összege, azt a kínálati ütemterv határozza meg. Az ütemterv szerint a támogatás blokkonként 50 bitcoinnal indult, és 210 000 blokkonként automatikusan a felére csökken (ezt nevezik „felezésnek„) egészen addig, amíg el nem éri a nullát, és további bitcoin nem kerül forgalomba.

A Bitcoin szoftvert futtató csomópontok aktívan betartatják az ellátási ütemtervet. Minden egyes csomópont könnyen észlel és elutasít minden olyan tranzakciót, amely sérti az ütemtervet, beleértve azokat a bányászokat, akik túlzott mértékű blokk támogatást ítélnek meg maguknak, vagy olyan személyeket, akik olyan összegű bitcoint próbálnak elkölteni, amivel nem rendelkeznek.

Ez olyan, mintha egy globális auditorcsoport aprólékosan, függetlenül és automatikusan ellenőrizne minden egyes tranzakciót, hogy biztosan ne csaljon senki.

Továbbá a kínálati ütemterv megváltoztathatatlan. Megváltoztatásának egyetlen elképzelhető módja az lenne, ha létrehoznánk a Bitcoin szoftver egy új verzióját, és meggyőznénk a csomópontok üzemeltetőit, hogy töltsék le és futtassák ezt az új verziót. Mivel a Bitcoin rögzített és szűkös kínálati korlátja alapvető fontosságú az értéke szempontjából, minden csomópont arra van ösztönözve, hogy betartsa a ütemtervet és biztosítsa a Bitcoin szűkös kínálatát.

Részletek a Bitcoin kínálatáról

A Bitcoin kínálatának felső határa 21 millió.

Nagyjából eléggé megközelíti, de gyakorlatilag egy kicsivel kevesebb annál. A kínálati ütemterv szerint a tényleges előre meghatározott limit 20 999 999,9769 bitcoin, azaz 0,0231 bitcoin hiányzik a 21 millióhoz. Ráadásul a Bitcoin történetének egyéb tényezői és eseményei miatt a teljes lehetséges bitcoin kínálat mértéke ennél is kevesebb lesz.

A blokk támogatások lefelé kerekítése

Minden egyes bitcoin 100 millió satoshira (más néven satra) osztható, mely a Bitcoin blokklánc oszthatatlan egysége. A kínálati ütemterv szerint a Bitcoin tizedik felezése 2048-ban esedékes, mely során a 0,09765625 bitcoin (azaz 9 765 625 satoshi) blokk támogatási összeg a felére csökken. Mivel a 9,765,625 páratlan szám, a satoshik pedig oszthatatlanok, az új blokk támogatás 0,04882812 bitcoin lesz, ami valamivel kevesebb, mint a fele. Így a „lefelé kerekítés” miatt a végső kínálat 20.999.999,9769 bitcoin lesz.

Mellőzött bitcoin

A kínálati ütemterv azt szabja meg, hogy mennyi lehet a blokk támogatás, nem pedig azt, hogy mennyi kell, hogy legyen. A Bitcoin történetében többször is előfordult, hogy a blokk támogatást vagy nem fizették ki teljes egészében, vagy teljesen mellőzték, például ebben a blokkban és ebben a blokkban. Ez általában bányászhiba eredménye, és azt jelenti, hogy néhány bitcoint egyszerűen nem bocsátottak ki a tervezett időben.

Elveszett bitcoin

Néhány bitcoin végleg elveszett. Ennek különböző okai lehetnek, például a bitcoin rossz címre történő küldése, a privát kulcsokhoz való hozzáférés elvesztése, vagy egyszerűen a bitcoin birtoklásáról való megfeledkezés.

Az összes „elveszett” bitcoin gyakorlatilag még mindig forgalomban van, hiszen szerepelnek a blokkláncon, csak éppen végleg elkölthetetlenek. Bár nehéz pontosan tudni, hogy hány bitcoin veszett el valóban, vagy egyszerűen hosszú távú birtokosoknál áll, egyes becslések szerint az elveszett bitcoinok száma akár néhány millió bitcoinra is rúghat.

Genezis bitcoin

A Bitcoin történetének kezdeti blokkját „Genezis blokk”-ként szokták emlegetni, és ez egyetlen, 50 bitcoin összegű tranzakciót tartalmaz, mely maga a blokk támogatás. A Bitcoin konfigurációjából adódóan ez az 50 bitcoin nem költhető el, hasonlóan az elveszett érmékhez.

A kínálati ütemterv egyetlen biztosítéka, hogy 1 bitcoin mindig legalább 21 milliomod része lesz a teljes lehetséges kínálatnak.

A kényelem, az egyszerűség és a közérthetőség érdekében gyakran a legjobb, ha egyszerűen azt mondjuk, hogy a kínálati korlát „21 millió bitcoin”.

1 satoshi = ₿ 0.00000001

A satoshi alegység

A satoshi (azaz “sat”) a bitcoin alegysége. 1 satoshi 0.00000001 bitcoinnak felel meg, vagyis egy bitcoin százmilliomod részének.

Mint ahogy 1 euro 100 centre osztható, a bitcoin 100 millió satoshira osztható, tehát egy bitcoin egyenértékű 100 millió sattal.

Ez azt jelenti, hogy amikor bitcoint veszel, nemcsak egész bitcoint (100 millió satot) tudunk venni, hanem bitcoin töredéket is. A bitcoin árfolyamának folyamatos emelkedésével idővel egyre általánosabbá vált, hogy az átlagember bitcoin vásárlása mindössze egy bitcoin töredékét teszi ki. A Strike alkalmazással már 0,01 euro értékű bitcoinra is szert tehetünk, tehát mindenki saját költségvetéséhez igazíthatja a legmegfelelőbb megtakarítási összeget.

A satoshit a Bitcoin Satoshi Nakamoto álnevet viselő alkotójának tiszteletére nevezték el. Az egyszerűség kedvéért általában amikor egy bitcoinnál nagyobb összegre utalunk, bitcoinban fejezzük ki az összeget, és amikor egy bitcoinnál jóval kisebb összegre utalunk, olyankor pedig satoshiban (vagy satban).

A Bitcoin szabályai szerint a Bitcoin blokkláncán kifejezhető legkisebb egység a satoshi. Ez azt jelenti, hogy egy satoshinál kisebb összegben nem lehet tranzakciót létrehozni, tehát a satoshi a Bitcoin oszthatatlan egysége.

Egy egész bitcoin vagy egy bitcoin egy darabja

Egy egész bitcoin és egy bitcoin töredék közötti különbség csupán nagyságrend kérdése. Vehetsz egy bitcoin töredékét (satoshit), egy egész bitcoint (100 millió satoshit) vagy akár több bitcoint (több százmillió satoshit) is. Egy egész bitcoin birtoklásának ideája valójában csak egy pszichológiai küszöb. „Wholecoiner”-nek nevezzük azt, aki legalább 1 bitcoinnal rendelkezik, de ez pusztán egy önkényes értékhatár, akárcsak a 100.000 sat, az 1 millió sat vagy a 10 millió sat.

Vásárláskor bitcoinban is megadhatod a címletet, például ₿0,001 bitcoin (azaz 100 000 sat), vagy kifejezheted úgy is, hogy például 100 euro értékű bitcoint veszel.

A bitcoin teljes lehetséges készlete 21 millió (₿ 21,000,000), ahogy azt a Bitcoin szoftver meghatározza. A 21 millió bitcoin ugyanaz, mintha azt mondanánk, hogy 2,1 kvadrillió (2,100,000,000,000,000,000) satoshi.

Mik azok a millisatoshik?

A millisatoshik (más néven millisatok) egy satoshi ezredrészének (vagy egy bitcoin százmilliárdod részének) felelnek meg, és a Bitcoin blokkláncon kívüli tranzakciók jelölésére használhatók, például a Lightning Network-ön.

A Lightning Network „off-chain” fizetési csatornáin a tranzakciókat akár millisatoshi összegben is ki lehet fejezni, mivel azonban a Bitcoin blokkláncon létező legkisebb összeg 1 satoshi, az ennél kisebb összegeket soha nem lehet on-chain elszámolni. Ez azt jelenti, hogy a millisatoshik nem léteznek valódi bitcoin összegként (a Bitcoin blokkláncon tranzakciókra használható összegként), csupán a mikroösszegek off-chain kifejezésére szolgáló eszközként.

Ez olyasmi, mintha euróban kifejezett szerződést lehetne kötni centnél kisebb összegekre, például egy hivatásos írónak, aki szavanként 0,0955 eurót keres. Az író nyomon követheti aktuális keresetét, de amikor arra kerül a sor, hogy ténylegesen kifizetik, az összeget egész centre kell kerekíteni ahhoz, hogy a kifizetés megvalósuljon.

A bitcoin felosztása satokra vagy millisatokra (a Lightningon) nem növeli a Bitcoin készletet, csupán a meglévő készletet kisebb egységekben fejezi ki. Mint ahogy egy pizza egyre kisebb szeletekre történő felszeletelése sem hoz létre több pizzát, csak a már meglévő pizzát szeleteli fel egyre kisebb adagokra.

A globális kereskedelemben a satoshik valószínűleg elég kis címletet jelentenek az alapvető fizetési célokra.

TLDR; „stack sats” azt jelenti, hogy „gyűjtögess bitcoint”.

A Bitcoin készletkibocsátási ütemének automatikus csökkenése.

A Bitcoin felezés az új bitcoinok kibocsátásának felére való csökkentése, ami automatikusan történik 210 000 blokkonként (nagyjából 4 évente).

A Bitcoin felezés a Bitcoin kínálati ütemtervének egyik legfontosabb eleme, amely meghatározza, hogy a bitcoin készletet milyen ütemezésben és mennyiségben bővítik új egységekkel.

A Bitcoin kínálata korlátos, és előre programozott ütemterv szerint alakul. Ez a kínálati ütemterv a Bitcoin szoftverbe van kódolva, ami azt jelenti, hogy minden számítógép, amelyen a szoftver fut, aktívan betartatja a kínálati korlátokat. Minden egyes tranzakcióblokkal meghatározott mennyiségű új bitcoin kerül forgalomba, melyet „blokk támogatás” névvel illetünk.

A támogatás összege a Bitcoin indulásakor blokkonként 50 bitcoinban volt meghatározva, és 210 000 blokkonként automatikusan a felére csökken. Ezt a csökkentést szokás „felezésnek” vagy „feleződésnek” nevezni, ami az új kibocsátás mértékének csökkenését eredményezi – nem pedig magának a kínálatnak a csökkenését.

Ez azt jelenti, hogy bár a bitcoin forgalomban lévő kínálata idővel növekszik, a kínálat növekedési üteme kiszámítható módon csökken. A kínálati ütemterv szerint a 33. felezési ciklust követően már nem bővülhet a készlet, és eléri a 21 millió bitcoinban meghatározott végső kínálati korlátot.

Mikor következik be a Bitcoin felezés?

A Bitcoin felezések 210 000 blokkonként történnek, ami azt jelenti, hogy valójában nem időhöz kötöttek, hanem egy bizonyos számú blokkhoz.

A Bitcoin szoftver 10 perces blokk időt céloz meg a bitcoin bányászat nehézségi fokának periodikus igazításával. Amikor a Bitcoin bányászok több számítási teljesítményt (hash teljesítményt) vetnek be, gyorsabban tudják bányászni a blokkokat, ami pedig növeli a bitcoin kínálat kibocsátásának sebességét. A Bitcoin szoftver automatikusan kompenzálja ezt azáltal, hogy 2 016 blokkonként kiigazítja a bányászat nehézségét (más néven „nehézségi igazítás”), így a blokk idő a globális bányászat teljes számítási teljesítményétől függetlenül következetes marad.

Ennek eredményeképpen a Bitcoin blokkok jellemzően átlagosan 10 percenként keletkeznek, de a bányászati aktivitástól függően gyorsabban vagy lassabban is előfordulhatnak. Ez azt jelenti, hogy a jövőbeli felezések pontos dátumai mindig előrejelzések.

Felezési ciklus	Dátum	Blokk	Blokk támogatás	Felezéskori készlet
Indulás	2009.01.03.	0	₿ 50	₿ 0
1. felezés	2012.11.28.	210,000	₿ 25	₿ 10,500,000
2. felezés	2016.07.09.	420,000	₿ 12.5	₿ 15,750,000
3. felezés	2020.05.11.	630,000	₿ 6.25	₿ 18,375,000
4. felezés	2024.04.19.	840,000	₿ 3.125	₿ 19,687,500
5. felezés	2028. (becsült)	1,050,000	₿ 1.5625	₿ 20,343,750
…	…	…	…	…
33. felezés	2140. (becsült)	6930000	₿ 0.00000001	₿ 20,999,999.9769

A Bitcoin kínálati ütemtervének alaposabb bontása itt tekinthető meg.

Befolyásolhatja-e a felezés a bitcoin árfolyamát?

A Bitcoin felezéseket történelmileg az azt követő 12-18 hónapban a Bitcoin árfolyamának emelkedése követte, amit gyakran „bikafutásnak” neveznek. Nincs garancia arra, hogy ez a tendencia folytatódni fog, de érdemes lehet megvizsgálni azokat a tényezőket, amelyek ehhez a tendenciához vezettek.

Először is, a trend vizsgálatához hasznos lehet összehasonlítani a bitcoin árfolyamának történetét lineáris és logaritmikus (log) skálájú grafikonokon:

• Lineáris skála: A lineáris skálájú grafikonokon az árváltozások abszolút értékben jelennek meg, az y-tengelyen arányosan növekvő egységekben. Egy 1000 dolláros ármozgás az egész grafikonon ugyanúgy jelenik meg. A lineáris skálák hasznosak a rövidebb távú árelemzéshez.

• Logaritmikus skála: A logaritmikus skálájú grafikonok az árváltozásokat százalékos formában mutatják, az y-tengellyel exponenciális skálán. Egy 100 dollárról 200 dollárra történő árváltozás (100%-os növekedés) ugyanúgy fog megjelenni, mint egy 10 000 dollárról 20 000 dollárra történő árváltozás (100%-os növekedés). A logaritmikus skála a hosszabb idő alatt bekövetkező nagy árváltozásokhoz hasznos.

A Bitcoin egy olyan pénzügyi eszköz, amely története során exponenciális árfolyam-emelkedéseket tapasztalt. Egy lineáris skálájú grafikonon a korai ármozgások jelentéktelennek tűnhetnek, még akkor is, ha rövid időn belül az ár megduplázódását vagy megháromszorozódását jelentik. Ahhoz, hogy áttekintsük a bitcoin árfolyamának mozgását a többszöri felezés során, hasznosabb lehet logaritmikus skálán nézni.

A logaritmikus skálán történő ábrázolás a felezést követő 12-18 hónapos bikafutások tendenciáját szemlélteti, amelyeket új, magasabb alapvonalra történő visszaesések követnek.

Miért is létezhet a felezést követő bikafutás trendje?

A felezések mindenekelőtt a bányászokat érintik. A felezés az újonnan kibocsátott bitcoinok számának csökkenése, melyek a bányászoknak járnak. A bányászoknak olyan költségeik vannak, mint a hardver, az áram, az alkalmazottak és a földterület, amelyek fiatban (dollárban, euróban, jenben stb…) vannak megadva. Ez azt jelenti, hogy a bányászok bitcoinban szereznek bevételt, miközben a kiadásaik fiatban jelentkeznek.

A bányászok ezért a bitcoin értékesítés forrásainak tekinthetők, mivel működésük finanszírozása érdekében folyamatosan értékesíteniük kell a bitcoin bevételeiket. Amikor a felezés bekövetkezik, a bányászok számára kibocsátott új bitcoinok mennyisége a felére csökken, csökkentve ezzel a bányászok eladási nyomását a piacon.

Ez egy kínálati sokk, habár teljes mértékben előrelátható.

Mivel a bitcoin árfolyamát a marginális vevők és eladók határozzák meg, az eladási aktivitás csökkenése egyensúlyhiányt okozhat a kereslet és a kínálat között. Idővel ez az árfolyam emelkedéséhez vezethet, ahogy a vételi nyomás meghaladja az eladási nyomást, addig hajtva felfelé az árfolyamot, amíg egy új egyensúlyi helyzet ki nem alakul.

A bányászok eladási tevékenységének befolyásolása mellett a felezés a vevők megítélését és viselkedését is befolyásolhatja:

• Előrelátó vásárlás: A bányászok által gyakorolt csökkentett eladási nyomást megelőzve a vevők több bitcoint vásárolhatnak, hogy megelőzzék a piaci ármozgásokat.
• Nyilvánosság és hype: A Bitcoin felezések olyan különleges események, amelyek csak 4 évente fordulnak elő, ami fokozott médiafigyelmet vonzhat. Ahogy egyre többen ismerik meg a Bitcoint és annak előnyeit, úgy növekedhet a potenciális vásárlók száma.
• Történelmi előzmények: A felezések utáni bikafutások önbeteljesítő jóslattá válhatnak, mivel a korábbi felezések elvárásokat támasztanak és megváltoztatják a piaci szereplők viselkedését. A vevők fokozhatják vásárlásaikat, az eladók pedig késleltethetik vagy csökkenthetik eladásaikat, egyszerűen azért, mert arra számítanak, hogy a felezés utáni hónapokban emelkedni fog az árfolyam.

Mindezek mellett sosem biztos, hogy a felezést a bitcoin árfolyamának emelkedése vagy csökkenése követi, vagy pedig változatlan marad az árfolyam. Minden egyes felezés más-más makrogazdasági és piaci környezetben következett be, beleértve az inflációs rátákat, a kamatlábakat, a globális tudatosságot és a különböző csatornákat, amelyeken keresztül bitcoin vásárolható. Ezen tényezők mindegyike befolyásolhatja a vételi és eladási magatartást.

Az előre programozott iram nullától 21 millióig.

A Bitcoin kínálati ütemterv az az előre programozott ritmus, amely szerint a bitcoint forgalomba hozzák.

Ez az ütemterv nulláról indult a Bitcoin 2009. január 3-i indulásakor, és folyamatosan halad a 2140-es évben elérendő 21 millió bitcoinnyi végső kínálati korlát felé.

Amikor a Bitcoint peer-to-peer elektronikus készpénzként elindították, meg kellett találni a bitcoin forgalomba hozatalának módját. Erre a kihívásra az a megoldás született, hogy a bitcoin elosztását összekötötték a tranzakciók feldolgozásával, az általában „bitcoin bányászatnak ” nevezett rendszerben.

A bányászat az a folyamat, amelynek során a számítógépek egymást követő lottószerű versenyeken vetélkednek, hogy elnyerjék a jogosultságot a következő tranzakcióblokk hozzáadásához a Bitcoin blokkláncához, amiért bitcoin jutalmat kapnak. Ez a bitcoin jutalom két részből áll:

• Blokk jutalom: A forgalomba kerülő újonnan kibocsátott bitcoin mennyisége.
• Tranzakciós díjak: Az egyének által fizetett bitcoin díjak, amelyek tranzakciójuknak a blokkláncba való gyorsabb felvételét szolgálják.

Blokk jutalom formájában kerül újabb bitcoin forgalomba.

A jutalom összege és minden további kínálattal kapcsolatos szabály a Bitcoin szoftverben van kódolva. E szabályok alapjai a következők:

• 50-nél kezdés: Az induláskor a blokk jutalom összege blokkonként 50 bitcoin volt.
• Felezések: Minden 210 000 blokk után a blokk jutalom automatikusan a felére csökken – „felezés” néven ismert esemény.
• 10 perces blokkok: A Bitcoin szoftver 10 perces blokk időt céloz meg.
• Oszthatósági korlát: Minden egyes bitcoin 100 millió alegységre, úgynevezett „satoshikra” (₿ 0,00000001) osztható, amelyek oszthatatlanok.

A kínálati szabályok eredménye egyfajta ütemterv, amely meghatározza a bitcoin készlet kibocsátás mennyiségét és időzítését – a „kínálati ütemterv”.

Hogyan kerül kiszámításra a Bitcoin kínálatának ütemterve?

A Bitcoin kínálati ütemterve nem az időn, hanem a blokkokon alapul.

A Bitcoin szoftver 10 perces blokk időt céloz meg. Ha a bányászok több számítási teljesítményt vetnek be, a blokkok 10 percnél gyorsabban is létrejöhetnek, mivel a több számítás nagyobb valószínűséget jelent a „lottószerű” verseny megnyerésére. Ennek ellensúlyozására a Bitcoin szoftver minden 2016 blokk után automatikusan újraszabályozza a bányászat nehézségét (ezt nevezik „nehézségi igazításnak”), hogy az átlagos blokk idő 10 perc körül maradjon.

Ez azt jelenti, hogy a jövőbeli blokkok időzítése előrejelzés, ami attól függ, hogy a bányászok mennyire sok vagy kevés számítási teljesítményt vetnek be az idő múlásával. Ezért a Bitcoin kínálati ütemterve nem egy kőbe vésett dátumokat tartalmazó naptárként létezik, hanem bizonyos változókat figyelembe vevő szabályrendszerként.

A kínálat kiszámítása egy matematikai egyenlet segítségével fejezhető ki:

Bontsuk le ezt az egyenletet egyszerű kifejezésekre:

• ∑: Ez az összegzési egyenlet szimbóluma.
• i: A Bitcoin aktuális felezési ciklusa
• 0: A kezdeti ciklus nulla
• 32: A ciklusismétlések száma
• 210 000: A blokkok száma az egyes ciklusok, vagy „epochák” során.
• 50: Az első epocha maximálisan megengedett blokk jutalma.
• /2: A felezés, amelynek során a blokk jutalom a felére csökken.

Ebben a képletben 210 000 blokkonként a ciklus („i”) eggyel növekszik, ami azt jelenti, hogy az első epocha maximális blokk jutalma 50/2⁰ (50), a második 50/2¹ (25), a harmadik 50/2² (12,5), és így tovább. Összesen 33 felezési ciklus van, mivel a kezdeti ciklus 0-ról indul és 32-szer ismétlődik.

Mikor következik be a Bitcoin felezés?

A jövőbeni felezések pontos dátumai előrejelzések, mivel azok nem az időn, hanem a blokkokon alapulnak, és a blokkok a bányászati aktivitástól függően 10 percnél valamivel gyorsabban vagy lassabban is bekövetkezhetnek. A Bitcoin kínálati ütemterve táblázatos formában szemléltethető.

Év	Epocha	Felezés	Blokk	Blokk jutalom	Epocha végi készlet
2009	1	0.	0	₿ 50	₿ 10500000
2012	2	1.	210000	₿ 25	₿ 15750000
2016	3	2.	420000	₿ 12.5	₿ 18375000
2020	4	3.	630000	₿ 6.25	₿ 19687500
2024	5	4.	840000	₿ 3.125	₿ 20343750
2028	6	5.	1050000	₿ 1.5625	₿ 20671875
2032	7	6.	1260000	₿ 0.78125	₿ 20835937.5
2036	8	7.	1470000	₿ 0.390625	₿ 20917968.75
2040	9	8.	1680000	₿ 0.1953125	₿ 20958984.375
2044	10	9.	1890000	₿ 0.09765625	₿ 20979492.1875
2048	11	10.	2100000	₿ 0.04882812	₿ 20989746.0927
2052	12	11.	2310000	₿ 0.02441406	₿ 20994873.0453
2056	13	12.	2520000	₿ 0.01220703	₿ 20997436.5216
2060	14	13.	2730000	₿ 0.00610351	₿ 20998718.2587
2064	15	14.	2940000	₿ 0.00305175	₿ 20999359.1262
2068	16	15.	3150000	₿ 0.00152587	₿ 20999679.5589
2072	17	16.	3360000	₿ 0.00076293	₿ 20999839.7742
2076	18	17.	3570000	₿ 0.00038146	₿ 20999919.8808
2080	19	18.	3780000	₿ 0.00019073	₿ 20999959.9341
2084	20	19.	3990000	₿ 0.00009536	₿ 20999979.9597
2088	21	20.	4200000	₿ 0.00004768	₿ 20999989.9725
2092	22	21.	4410000	₿ 0.00002384	₿ 20999994.9789
2096	23	22.	4620000	₿ 0.00001192	₿ 20999997.4821
2100	24	23.	4830000	₿ 0.00000596	₿ 20999998.7337
2104	25	24.	5040000	₿ 0.00000298	₿ 20999999.3595
2108	26	25.	5250000	₿ 0.00000149	₿ 20999999.6724
2112	27	26.	5460000	₿ 0.00000074	₿ 20999999.8278
2116	28	27.	5670000	₿ 0.00000037	₿ 20999999.9055
2120	29	28.	5880000	₿ 0.00000018	₿ 20999999.9433
2124	30	29.	6090000	₿ 0.00000009	₿ 20999999.9622
2128	31	30.	6300000	₿ 0.00000004	₿ 20999999.9706
2132	32	31.	6510000	₿ 0.00000002	₿ 20999999.9748
2136	33	32.	6720000	₿ 0.00000001	₿ 20999999.9769
2140	34	33.	6930000	₿ 0	₿ 20999999.9769

Néhány megjegyzés a kínálati ütemtervvel kapcsolatban:

• Az 1. epochában az összes bitcoin 50%-át bocsátották ki, amikor a blokk jutalom 50/blokk volt. Hasonlóképpen, a 2. korszakban a bitcoin 25%-át bocsátották ki, amikor a blokk jutalom 25/blokk volt, és így tovább.
• A 2140-ben bekövetkező végső „felezés” valójában a blokk jutalom 100%-os csökkenését jelenti, és ez lesz az utolsó epocha kezdete, amely a végtelenségig tart. A Bitcoin bányászokat innentől kezdve kizárólag tranzakciós díjakkal fogják ösztönözni.
• Minden felezés pontosan a felére csökkenti a blokk jutalmat egészen a 10. felezésig, amikor ez lehetetlenné válik, mivel az előző jutalom páratlan szám, a satoshik pedig a Bitcoin oszthatatlan részei. Ennek eredményeképpen a 10. felezés 50,00000512%-kal csökkenti a blokk jutalmat. Technikailag ez annak köszönhető, hogy a Bitcoin bitenkénti eltolás operátort alkalmaz.
• 10 olyan felezés van, ahol a jutalom alig több mint 50%-kal csökken: a 10., 13., 14., 15., 16., 17., 19., 26., 28. és 30. felezés.

Mivel bizonyos felezéseknél a jutalom több mint 50%-kal csökken, a végső bitcoin készlet valójában 20.999.999,9769, amit a legtöbben egyszerűen 21 milliónak neveznek.

Annak megértése, hogy hogyan vezetnek a szabványosított szabályok a tranzakciók globális hálózatához.

A protokollok szabványosított szabályok

A Bitcoin szabványosított szabályok szerint működik.

Számítógépes nyelven a szabványosított szabályokat „protokolloknak” nevezik, és ezek teszik lehetővé, hogy a világ minden táján lévő eszközök és alkalmazások kommunikálhassanak egymással. Ezek a szabályok határozzák meg, hogyan működik a Bitcoin mint peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer. A szabályok a Bitcoin szoftverbe vannak kódolva, így amikor valaki letölti és futtatja a szoftvert a számítógépén (vagyis a csomóponton), a szabályok végrehajtójává és a Bitcoin működésének aktív résztvevőjévé válik.

Ez azt jelenti, hogy a Bitcoin független csomópontok világszintű hálózataként működik, amelyek mindegyikén olyan szoftver fut, amely tartalmazza a szabványosított szabályokat ahhoz, hogy hozzáadják az érvényes tranzakciókat a tranzakciós adatbázis saját példányához (az úgynevezett blokklánchoz).

Hogy jobban megértsük ennek működését, érdemes tisztázni néhány fogalmat:

• A Bitcoin protokoll: A Bitcoin szoftveren belüli szabványosított szabályrendszer, amely meghatározza a Bitcoin működését.
• A Bitcoin szoftver: A szoftverprogram (vagyis a Bitcoin Core), melynek letöltése és futtatása által számítógépünk a Bitcoin hálózat csomópontjává válik.
• A Bitcoin hálózat: A Bitcoin szoftvert futtató csomópontok közötti globális kapcsolati háló, amelyen keresztül a tranzakciós információk megoszthatók.
• A bitcoin pénzügyi eszköz (kis kezdőbetűvel): Az egyes tranzakciókban meghatározott összegek
• A Bitcoin blokklánc: Az összes bitcoin tranzakció teljes előtörténete, amely a tranzakcióblokkok egymást követő „láncaként” épül fel, és amelyet minden egyes csomópont egymástól függetlenül tárol és gondoz.

Ezt így is elképzelhetjük: a bitcoin egy olyan pénzügyi eszköz, amely egy protokollra épülő hálózaton keresztül kerül átutalásra.

Minden egyes csomópont bármikor gond nélkül elkezdheti vagy abbahagyhatja a szoftver futtatását (csatlakozhat a hálózathoz vagy elhagyhatja azt), mivel a rendszer egésze szempontjából mindegyikük nélkülözhető. Amikor egy csomópont csatlakozik vagy újra csatlakozik a hálózathoz, egyszerűen a szabályokat követve ellenőrzi a távollétében lezajlott tranzakciók érvényességét.

A csomópontok mellett ott vannak a Bitcoin bányászok – azok a számítógépek, amelyek a bitcoin tranzakciók jóváhagyását végzik, blokkokba csoportosítva és a blokklánchoz hozzáadva azokat. A bányászok számítási munkát végeznek egy lottószerű versenyben, hogy elnyerjék a jogosultságot a következő blokk hozzáadásához, és hogy jutalmat kapjanak érte – ez a „proof-of-work” néven ismert rendszer. A bányászok is követik a Bitcoin protokoll szabályait, mert ha nem így tesznek, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a csomópontok érvénytelennek minősítik az általuk hozzáadni kívánt blokkot, ami azt jelenti, hogy idejük és erőfeszítéseik kárba vesznek.

A Bitcoin azért működik, mert a csomópontok és a bányászok ugyanazt a szabályrendszert követik.

Mik a Bitcoin szabályai?

A Bitcoin szoftverbe kódolt, szabványosított szabályai meghatározzák a Bitcoin működésének különböző aspektusait:

Kínálati szabályok:

• A bitcoin lehetséges teljes kínálata 21 millióban van korlátozva.
• Minden egyes blokkal új bitcoin kerül kibocsátásra, egy szigorú kínálati ütemterv szerint, amely 210 000 blokkonként (nagyjából 4 évente) felére csökkenti a kibocsátási mennyiséget („felezés„), egészen a 21 milliós határ eléréséig.

Bányászati szabályok:

• Az új blokkokat átlagosan 10 percenként kell létrehozni.
• A bányászoknak számítási munkát kell végezniük ahhoz, hogy megnyerjék a kriptográfiai „lottót”, hogy egy új tranzakcióblokkot adjanak hozzá a blokklánchoz, ezzel jóváhagyva az adott blokk tranzakcióit, és újra megerősítve az összes azt megelőző blokkot, amelyekre épül.
• A lottó megnyerésének nehézsége 2016 blokkonként (nagyjából 2 hét) automatikusan kiigazításra kerül, hogy a 10 perces blokk idő a teljes bányászati teljesítménytől (ún. hash teljesítménytől) függetlenül fennmaradjon.

Tranzakciós szabályok:

• A tranzakciókhoz szükség van a küldő fél címének megfelelő digitális aláírására, ami biztosítja, hogy csak az adott bitcoin tulajdonosa küldhesse el azt.
• Minden tranzakciónak rendelkeznie kell bemenetekkel és kimenetekkel a küldő, a fogadó fél és a küldött bitcoin összegének meghatározásához, kivéve a „coinbase” tranzakciókat (a minden blokkban újonnan kibocsátott bitcoin), amelyekhez nem tartozik bemeneti adat.
• A bemenetekben lévő bitcoin összege meg kell, hogy egyezzen a kimenetekben lévő összeggel, levonva a bányásznak fizetendő díj összegét a tranzakció jóváhagyási szolgáltatásáért.
• Az érvénytelen tranzakciókat (pl. érvénytelen aláírás, érvénytelen bitcoin összeg, vagy ugyanazon bitcoin kétszeri elköltése) automatikusan el kell utasítani.

Konszenzusos szabályok:

• A csomópontok a legnagyobb összesített munkabizonyítékkal (proof-of-work) rendelkező leghosszabb érvényes láncot fogadják el a blokklánc helyes verziójaként (az úgynevezett „legsúlyosabb láncot”), és a blokklánc minden egyéb verzióját elvetik.
• Egy a blokkláncba már felvett tranzakció visszavonásához nagyobb mennyiségű proof-of-work elvégzése szükséges, mint a tranzakció létrehozása óta felhalmozott összes munka, ami az idő múlásával exponenciálisan növekszik, és néhány blokk után gyakorlatilag megváltoztathatatlanná teszi a bitcoin tranzakciókat.

Szkriptnyelvi szabályok:

• A bitcoin tranzakció feltételeit meghatározó, a tranzakcióba foglalt szkripteknek követniük kell bizonyos szabályokat méretük és összetettségük tekintetében.

Kapcsolódási szabályok:

• A csomópontoknak meghatározott szabályokat kell követniük az egymással való kommunikációval kapcsolatban, például az adatok formátumát és továbbítását illetően.

Blokkméret szabályok:

• A tranzakcióblokkok maximális mérete 1 megabájt (némi további helyet biztosítva egyéb adatok számára), ami közvetve korlátozza az egy blokkban elhelyezhető tranzakciók számát.

E szabályok együttesen határozzák meg a hálózat kialakításának módját, a tranzakciók lebonyolításának módját, valamint a bitcoin pénzügyi eszköz tulajdonságait, nevezetesen a szűkösségét és a peer-to-peer tranzakciókra való alkalmasságát. Azzal, hogy a csomópontok futtatják a szoftvert, kialakul egy hálózat, amelyen keresztül bitcoin tranzakciókat lehet küldeni.

A Bitcoin ösztönzők összehangolása

Minél több csomóponton fut a szoftver, annál nehezebb a szabályokat megváltoztatni. A szabályok megváltoztatásához a Bitcoin szoftver olyan új verziója szükséges, amelyet a csomópontok letöltenek és futtatnak. Az okostelefonok kötelező szoftverfrissítéseitől eltérően a Bitcoin szoftvert nem lehet rákényszeríteni a csomópontokra, mivel azok szabadon letölthetik és futtathatják a szoftver tetszőleges verzióját. A csomópontok csak akkor fognak letölteni és futtatni egy szoftvert, ha az saját érdeküket szolgálja, és minden olyan szoftvert elkerülnek, amely nem.

Továbbá, mivel a szabályokat sértő blokkot és tranzakciót az összes többi csomópont automatikusan elutasítja, mind a bányászok, mind a csomópontok arra vannak ösztönözve, hogy elkerüljék az összeegyeztethetetlen szabálymódosítások elfogadását, különben időt és energiát pazarolnának. Ezenkívül a bitcoin mint pénzügyi eszköz értéke szorosan kapcsolódik a szabályok megváltoztathatatlan jellegéhez, mivel ezek határozzák meg a bitcoin szűkösségét, tranzakcióképességét és megbízhatóságát. Mivel a bányászokat bitcoinban jutalmazzák, a csomópontok pedig olyan bitcoin tranzakciókat dolgoznak fel, amelyeket ők akarnak a blokkláncba felvenni, ezért mindannyian anyagilag érdekeltek azon szabályok megtartásában, amelyek támogatják a bitcoin értékét és a hálózat következetes működését.

Ily módon a Bitcoin a hálózati hatások előnyeit élvezi – az emberek csomópontokat futtatnak, bitcoint bányásznak vagy bitcoint vásárolnak, mert a Bitcoin lehetőséget kínál számukra egy kívánatos és robusztus tulajdonságokkal rendelkező, megváltoztathatatlan digitális pénzügyi eszköz megszerzésére, tranzaktálására és megőrzésére. Tevékenységük révén a bitcoin pénzügyi eszköz robusztusabbá, megváltoztathatatlanabbá és ritkábbá válik, ami másokat is arra ösztönöz, hogy ugyanígy tegyenek. Ez a hálózat erősödésének, a szabályok szilárdulásának és az árfolyam emelkedésének önmegerősítő ciklusa.

A Bitcoin protokoll nyitottsága ellentétben áll a hagyományos pénzügyi rendszerekkel, amelyek zártak és átláthatatlanok. Nincsenek világos és átlátható szabályok a dollár kínálatra vonatkozóan, illetve azt illetően, hogy ki, milyen mennyiségben és milyen célból kaphat újonnan kibocsátott dollárt. Ráadásul a vállalkozók nem tudnak csak úgy saját dollár alkalmazást fejleszteni, amely alkalmas lenne dollár független tárolására vagy kezelésére – ez egy kiváltságos szolgáltatás, amelyet a pénzintézetek végeznek előre meghatározott korlátok és joghatóságok között.

Ez annyit jelent, hogy a Bitcoin strukturálisan különbözik a hagyományos pénzügyektől. Ez egy nyílt, átlátható és szabályokon alapuló rendszer, olyan konkrét beépített ösztönzőkkel, amelyeket az emberek önként választhatnak, ahelyett, hogy rájuk kényszerítenék azokat. Igazságos, radikálisan átlátható, és ezáltal új lehetőségeket nyit termékek és szolgáltatások fejlesztésére, amelyeket nem korlátoznak önkényes szabályok, kiváltságok és korlátok. Ezek a lehetőségek alapjaiban változtatják meg a pénz működését.

Végső soron a Bitcoin azért működik, mert a jól összehangolt ösztönzők minden résztvevőt a Bitcoin szabályainak követésére késztetnek.

A Strike, professzionális amerikai Bitcoin és Lightning pénzügyi szolgáltató cég oktatóanyagának magyar nyelvre fordított változata egyedülálló, ingyenes tanulási lehetőséget kínál. A jelenleg nagyjából 30 cikkből álló, informatív anyag attól a lényegi kérdéstől indul, hogy Mi az a Bitcoin?

A meghatározó peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer… és ezen felül sok minden más…

Peer-to-peer elektronikus készpénz

A Bitcoin 2008. október 31-én egy Satoshi Nakamoto álnevű szerző által írt, Bitcoin tanulmány című dokumentummal került bejelentésre.

A dokumentum címsorában ez áll: „Bitcoin: Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer”.

… Mit is jelent ez?

A fizikai készpénz (papírpénz és fém érmék) peer-to-peer készpénz. Ha valakinek 10 dollár fizikai készpénzt fizetsz ki, az a tranzakció peer-to-peer, azaz a pénz egyik személytől a másiknak kerül átadásra, közvetítő nélkül. Ez közvetlen, azonnali és végleges.

Az elektronikus készpénz viszont nem peer-to-peer.

Az elektronikus készpénz kezeléséhez és a tranzakciók lebonyolításához mindig szükség van egy vagy több harmadik félre (bankok vagy pénzintézetek). Ha valakinek 10 dollárt fizetsz elektronikus készpénzzel, először is szükséged van egy bankra, amely a készpénzt tárolja, és amely ténylegesen végrehajtja a kifizetést. Ez nem közvetlen, és a kifizetések általában órákig vagy napokig „függőben” vannak.

Az emberek saját maguk nem tudják elektronikusan tárolni vagy tranzaktálni a saját készpénzüket banki közreműködés nélkül. A bankok olyanok, mint a kötelező közvetítők minden elektronikus készpénzzel kapcsolatos ügyletben… egészen a Bitcoin megjelenéséig.

A Bitcoin radikálisan megváltoztatja a pénz működését. Ez egy olyan elektronikus készpénz, amelyet te magad tarthatsz a birtokodban, és bank bevonása nélkül peer-to-peer tranzakciókat bonyolíthatsz le.

Decentralizált főkönyv

Hogy működik a Bitcoin?

Először is hasonlítsuk össze a bankszámlán lévő készpénzzel. A banki készpénz egyenleged valójában nem létezik egy páncélszekrényben lévő papírpénzzel teli zacskó formájában, amire rá van nyomtatva a neved. A készpénz egyenleged csupán számjegyek a bank saját központosított, privát főkönyvében, mely az egyenlegek illetve tranzakciók pénzügyi nyilvántartása.

Elektronikus készpénzként a bitcoin (mint pénzügyi eszközt kisbetűvel írjuk) szintén számjegyek formájában létezik egy főkönyvben, csakhogy a Bitcoin főkönyve különbözik.

A Bitcoin főkönyve decentralizált, azaz nincs központi hatóság, amely birtokolja vagy kezeli. A Bitcoin főkönyv az összes tranzakció publikus nyilvántartása, amelyet a hálózat minden résztvevője (az úgynevezett csomópontok) egymástól függetlenül őriz és kezel. Bárki, bárhol letöltheti a főkönyv tranzakció történetének saját példányát, és maga is aktívan ellenőrizheti a tranzakciókat.

A decentralizált főkönyv teszi lehetővé a peer-to-peer tranzakciókat.

De hogy lehet elérni, hogy a hálózat független résztvevői mindannyian elfogadják a főkönyv helyes, legfrissebb változatát? Hogy lehet a bitcoin tranzakciókat a főkönyv minden példányában rögzíteni?

A megoldást a „Bitcoin bányászat” nevű folyamat jelenti. A bányászat lényegében egy olyan módszer, amellyel a Bitcoin főkönyv frissítésének jogait igazságos, nyilvános és átlátható módon lehet kiosztani.

A bányászat olyan, mint egy nyilvános lottó rendszer, amelyben bármelyik számítógép (úgynevezett bányász) részt vehet a lottón a „hashelés” néven ismert számítási munka elvégzése által. Minél több számítási teljesítményt fordítasz a hashelésre, annál valószínűbb, hogy elnyered a főkönyv frissítésének jogát (és ezért jutalmat fizetnek neked). E lottó megnyeréséért járó jutalmakat bitcoinban fizetik ki, ami maga a bitcoin kibocsátásának módja.

Amikor egy bányász megnyeri a lottót, a győzelem bizonyítékát a hálózatba sugározza, a csomópontok által jóváhagyott tranzakció frissítésekkel együtt a főkönyv számára (ez az úgynevezett „blokk”). A csomópontok ellenőrzik, hogy a lottónyeremény jogszerűen történt-e, és a tranzakciók érvényesek-e, majd frissítik a saját főkönyvi példányukat annak érdekében, hogy az új tranzakcióblokkot is tartalmazza. Az új blokk egy darabja képezi a lottó következő fordulójának alapját, és a folyamat a blokkok soha véget nem érő „láncában” ismétlődik… innen ered a „blokklánc”.

A decentralizált főkönyv és a bányászat ezen rendszere úgy lett kialakítva, hogy a főkönyvek globális hálózata minden központi hatóság nélkül teljesen egységes tudjon lenni.

Szabályok, nem szabályozók

A Bitcoin szoftver, beleértve decentralizált főkönyvét is, nyílt és ingyenesen letölthető. Amikor letöltöd és futtatod a Bitcoin szoftvert, a számítógéped a Bitcoin hálózat egy csomópontjaként működik. A csomópontod nemcsak ellenőrzi az összes korábbi tranzakciót, hanem aktívan részt vesz a Bitcoin szabályainak betartatásában is.

Ezek a számítógépes nyelven „protokoll”-ként ismert szabályok szabályozzák a bitcoin bányászatát, küldését, fogadását és védelmét. A legjelentősebb szabályok közül néhány a Bitcoin készletét és a tranzakciók hitelesítését szabályozó szabályok:

• A Bitcoin készlete: A Bitcoin kínálati ütemtervvel rendelkezik – ez az a folyamatosan csökkenő ütem, amellyel új bitcoint bocsátanak ki egy blokk bányászatáért járó jutalomként. Ez az egyre csökkenő készletkibocsátási ütemterv 21 millió bitcoinnyi teljes végső készletet eredményez.
• A tranzakciók jóváhagyása: Csak a privát kulcsok birtokosa hagyhatja jóvá a hozzátartozó bitcoin elköltését. A privát kulcsokat a tranzakciók digitális „aláírására” használják, valahogy úgy, mint ahogy egy papírcsekken is szükség van az aláírásodra ahhoz, hogy jóváhagyd a kifizetést a folyószámládról. Ez azt jelenti, hogy saját privát kulcsaid birtoklása a saját bitcoinod birtoklásának módja, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy elköltsd a bitcoinodat.

A Bitcoin szoftvert futtató összes résztvevők (csomópontok) aktívan betartatják a szabályait.

• Jogszerűen nyerték meg a bányász lottót?
• Minden egyes tranzakciót aláírt a privát kulcsok birtokosa?
• Minden tranzakció összege összhangban van az kínálati ütemtervvel?

Ha egy blokk vagy tranzakció nem felel meg a szabályoknak, az elutasításra kerül. A számtalan csomópont mind egymástól függetlenül futtatja a Bitcoin szoftvert, és minden egyes napnak mind a 24 órájában betartatja a szabályokat, ezáltal biztosítva a Bitcoin működését.

Ez egy szabályokon alapuló pénzrendszer, ahol a pénzkészletről vagy a tranzakciós jogosultságról nem központi banki bizottságok, bankárok vagy politikusok döntenek.

Ez olyan pénz, amelyet elektronikusan tarthatsz, költhetsz, küldhetsz, takaríthatsz meg és fogadhatsz el.

A Bitcoin peer-to-peer elektronikus készpénz.