Mitől ér a Bitcoin bármennyit is?

Röviden: a Bitcoin attól ér valamit, amitől bármi más – sok ember számára hasznos, és nem lehet belőle tetszés szerint többet előállítani. Nincs mögötte cég, állami garancia vagy széfben őrzött arany, de ezek egyike sem kell ahhoz, hogy valaminek ára legyen. Az érték ugyanis nem a dolgokban lakik, hanem az emberek döntéseiben.

Ez a cikk a Bitcoin kezdőknek sorozat első leckéje. Jack Mallers, a Strike vezérigazgatója a The Jack Mallers Show egyik epizódjában az alapoktól építi fel a választ erre a kérdésre. Az alábbiakban a gondolatmenet lényegét foglaljuk össze, a teljes előadást pedig magyarul, a videóban nézheted végig.

Jogos kérdés: mi áll a Bitcoin mögött?

Aki először hall a Bitcoinról, előbb-utóbb ezt kérdezi. És igaza van: a Bitcoin nem termel bevételt, nem fizet osztalékot, nincs vezérigazgatója vagy székháza, egyetlen állam sem vállal érte garanciát, és nem is váltható be aranyra. Valójában számítógépeken tárolt adat.

Hogy mégis miért fizetnek érte emberek milliói, arra csak akkor kapunk tisztességes választ, ha egy lépést hátralépünk, és előbb azt tisztázzuk: mitől ér bármi bármennyit is?

Mitől ér valami bármennyit is?

Az érték nem a tárgyban van. Egy Ferrari nem azért drágább egy Hondánál, mert valami titkos összetevő lapul az ülésében, és a hentesnél sem a hús anyaga miatt kerül az egyik steak tízszer annyiba, mint a másik.

Az érték egy viszony: egy dolog és egy emberi szükséglet között jön létre. Hogy valami mennyit ér, az azon múlik, mire van szükséged, és ezt mennyire elégíti ki az adott dolog. Ezért változhat is: ugyanaz a dolog ma nagyon fontos lehet neked, holnap pedig egyáltalán nem. A dolog közben nem változott – te igen.

Ebből egy gyakori tévhit is megdől: valami nem attól értékes, hogy ritka. A gyereked óvodai rajza is egyetlen példányban létezik, mégsem fizetne érte rajtad kívül senki. Szükséglet nélkül nincs érték. (A pénz eredetéről és szerepéről bővebben a Mi a pénz? cikkünkben olvashatsz.)

Hasznos és szűkös: mikor lesz valaminek ára?

A közgazdaságtan alapja a szűkösség. Ez nem nyomort jelent, hanem azt, hogy mindig többet szeretnénk, mint amennyit megkaphatunk, ezért választanunk kell. Ha igent mondasz valamire, egyúttal nemet mondasz valami másra.

Ahhoz, hogy valaminek ára legyen, két feltételnek kell egyszerre teljesülnie: legyen hasznos, és legyen szűkös.

• A levegő létfontosságú, mégsem fizetünk érte, mert mindig van elég belőle.
• Egy kavics a kertben egyedi darab, de semmire sem jó.
• Egy tóparti nyaraló hasznos is, szűkös is – ezért van ára.

Fontos: a szűkös nem ugyanaz, mint a ritka. Hamburgerből rengeteg van a világon, mégis gazdasági jószág, mert többen szeretnének belőle, mint amennyi éppen elérhető.

Az olaj esete: ugyanaz az anyag, egészen más érték

Az 1800-as években a kőolaj nyűg volt: bűzös, fekete massza, amely tönkretette a földet, ahol felbukkant. Aztán megtanultuk üzemanyagként használni, és ma a világgazdaság egyik motorja.

Maga az olaj közben semmit sem változott. Ugyanazok a molekulák, mint kétszáz éve. Nem az anyag lett más, hanem az, hogy mire tudjuk használni. Amikor kielégített egy emberi szükségletet, hasznossá vált – és ettől kezdve ára lett.

Hogy mi értékes, azt tehát nem egy bizottság vagy kormány dönti el, hanem senki és mindenki: emberek milliói, akik a saját helyzetükből mérlegelnek. Ezeknek a döntéseknek az összességét hívjuk piacnak.

Mi az értékparadoxon? Víz kontra gyémánt

A közgazdaságtan egyik klasszikus fejtörője: miért olcsó a víz, ami nélkül nem élhetünk, és miért drága a gyémánt, ami nélkül remekül elvagyunk?

Gondolj egy flakon vízre a konyhádban: pár száz forint. Most képzeld el, hogy három napja vándorolsz a sivatagban egy korty nélkül. Ugyanazért a flakonért most bármit odaadnál.

A víz nem változott, a helyzeted igen. A megoldás az, hogy sosem a teljes mennyiségről döntünk, hanem mindig a következő egységről. A boltban nem azon gondolkodsz, mennyit ér a világ összes vize, hanem azon, hogy megéri-e neked még egy flakon. A közgazdászok ezt úgy mondják: a döntések a határon születnek.

Miért nyer mindkét fél egy szabad cserén?

Amikor megveszel egy flakon vizet, azt mondod ki, hogy neked a víz többet ér a pénznél. Az eladó pont az ellenkezőjét mondja ki. Nincs ellentmondás: mindketten a saját helyzetükből mérlegeltek, és mindketten jól jártak. Ha nem így lenne, a csere létre sem jönne.

Ez persze csak akkor igaz, ha a csere valóban szabad. Akit kényszerítenek, az nem választ. Az ár pedig nem más, mint ezeknek a szabad döntéseknek – ma már milliárdnyi döntésnek – az eredője.

Mi a pénz dolga?

Innen már csak egy lépés a pénz. A pénznek három feladata van:

• megőrzi a munkád értékét, amíg el nem költöd – átviszi a jelenből a jövőbe;
• eljuttatja az értéket máshová, akár a világ másik végére;
• összemérhetővé teszi az össze nem mérhetőt – a hentes munkáját a tiéddel.

Ha kíváncsi vagy, hogyan alakult ki mindez, olvasd el A pénz evolúciója című cikkünket; arról pedig, hogy mi történik, ha a pénz elveszíti az értékét, az Infláció cikkben írunk.

Mit tud a Bitcoin, amit más pénz nem?

A Bitcoin pénz akar lenni. Hogy van-e rá esélye, azt úgy a legkönnyebb belátni, ha megfordítjuk a kérdést: mi sülhet el rosszul, ha a megtakarításodat pénzben tartod?

• Valaki többet gyárthat belőle. A számládon ugyanaz a szám áll, de egyre kevesebbet ér. Bitcoinból viszont soha nem lesz több 21 milliónál – erről a Hány bitcoin van? cikkben olvashatsz bővebben.
• Elvehetik tőled. Bitcoint magad is őrizhetsz, és néhány megjegyzett szóval – a seed phrase segítségével – bárhol újra hozzáférsz.
• Pénzbe kerül hozzáférni a saját pénzedhez. A közvetítők mind lecsípnek valamennyit; bitcoint ennek töredékéért küldhetsz a világ bármely pontjára.
• Megváltoztathatják a szabályokat a beleegyezésed nélkül. A Bitcoin szabályait nem egy cég szervere, hanem számítógépek tízezrei tartatják be szerte a világon.
• Semmit sem tudsz ellenőrizni. A Bitcoin hálózatához bárki csatlakozhat, és bárki utánaszámolhat – engedély nélkül.

Ha ez valaki számára hasznos, akkor van rá kereslet. Ehhez senkinek az engedélye nem kell. Lehet, hogy neked nem hasznos – elég, ha másoknak az. A Bitcoin első éveiben pontosan ez történt.

Mi a Bitcoin fedezete?

Sokan azt kérdezik: ha nincs mögötte arany vagy állam, mi a fedezete? A válasz: a régi értelemben vett fedezete nincs – de a forintnak és a dollárnak sincs, mióta megszűnt az aranyfedezet.

A Bitcoin értéke ugyanonnan jön, ahonnan az olajé: abból, hogy hasznos, és hogy szűkös. Ezért nem lehet egyszerűen lemásolni sem. A kód nyílt, bárki elindíthat vele egy saját érmét, de a felhasználókat, a hálózatot védő bányászokat és az évek alatt kialakult bizalmat nem tudja vele együtt lemásolni. A kódot le lehet másolni, a hálózatot nem.

Miért nem elég, hogy csak 21 millió van belőle?

A gyakori magyarázat úgy szól, hogy a Bitcoin azért ér sokat, mert kevés van belőle. Ez így nem igaz: a kertben heverő kavicsból is csak egy van, mégsem kell senkinek.

A kettő együtt működik: a hasznosság teremti meg a keresletet, a szűkösség pedig súlyt ad neki. Mivel a kínálat nem tud a kereslet után menni – senki nem dönthet úgy, hogy legyen belőle több –, aki bitcoint szeretne, annak a piacon kell megvennie valakitől. Ha nő a kereslet, emelkedik az árfolyam.

Miben tartsd a megtakarításodat?

A gyakorlatban mindez egyetlen kérdésre fut ki: ha maradt pénzed a hónap végén, miben őrzöd meg a jövőre?

Mindegyik lehetőségnek megvan a maga előnye és hátránya. A készpénzt csendben elértékteleníti az infláció, a kötvény ugyanabban a pénzben fizet vissza, a részvénnyel cégek kockázatát vállalod, az aranyat tárolni kell (és az USA-ban 1933-ban rendeletben el is kobozták), az ingatlannal munka és kockázat jár. A Bitcoin hordozható és véges mennyiségű, az ára viszont hevesen ingadozik.

Nem az a kérdés, melyik ér többet önmagában, hanem hogy a saját helyzetedben melyiket választod. És aki bitcoint tart, minden nap újra dönt: megtartja, vagy cseréli valami másra. Ezekből a döntésekből áll össze az árfolyam. (Ez a cikk oktatási célú, nem befektetési tanács.)

Gyakori kérdések

Mitől ér a Bitcoin bármennyit is?

Attól, hogy emberek számára hasznos: magad őrizheted, bárhová elküldheted, senki nem gyárthat belőle többet, és bárki ellenőrizheti a szabályait. Ehhez társul a szűkösség, ami miatt a keresletet csak a piacon lehet kielégíteni.

Mi a Bitcoin fedezete?

Arany- vagy állami fedezete nincs, ahogy a mai papírpénzeknek sincs. Az értékét a hasznossága és a szűkössége adja, a hálózat biztonságát pedig a világ számítógépeinek tízezrei garantálják.

Ki határozza meg a Bitcoin árát?

Senki és mindenki: az ár a vevők és eladók milliónyi egyéni döntéséből alakul ki, minden egyes nap.

Nem lehet egyszerűen lemásolni a Bitcoint?

A kódot igen, a hálózatot nem. Egy másolatnak nincsenek felhasználói, nincsenek bányászai, és nincs mögötte évek alatt kialakult bizalom.

Nézd meg a teljes leckét

A videóban Jack Mallers lépésről lépésre, példákon keresztül vezet végig ezen a gondolatmeneten – magyarul. Ez a Bitcoin kezdőknek sorozat első része; a további leckék folyamatosan érkeznek.