1. modul – 3. téma: Kulcsfontosságú események

Megválaszolt kulcskérdések:

  • Mi az a főkönyv?
  • Hogyan játszottak kulcsszerepet a főkönyvek az emberiség fejlődésében? 
  • Milyen előnyökkel járt a főkönyv létrehozása a mindennapi életben?
  • Mi történt 1971-ben?
  • Miért volt a Nixon-sokk fontos történelmi esemény?
  • Hogyan hat rám a fiat valuták elterjedése?

A pénz és a csere különböző formáinak tulajdonságait megalapozó ismeretek birtokában nézzük meg közelebbről néhány kulcsfontosságú eseményt, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszottak a mai pénzügyi rendszer kialakulásában. Egy egész kurzust írhatnánk kizárólag a pénz evolúciójáról, és csak a felszínt karcolgatnánk, ezért ennek tudatában két kulcsfontosságú eseményre fogunk összpontosítani, amelyek véleményünk szerint kiemelkedően nagy hatással voltak a nemzetközi pénzügyi keretrendszerre, és amelyek az infláció és a vagyoni egyenlőtlenségek jelenlegi kihívásaihoz vezettek – egyéni és nemzeti szinten egyaránt. Ezek az események a főkönyv feltalálása és a Nixon-sokk. 

Azért ezt a két eseményt választottuk, mert ezek jelentős változásokat idéztek elő a globális gazdaságban. Nagy jelentőségű események, melyek hatása gazdaságunk minden területére visszahat.

A főkönyv feltalálása

Mi az a főkönyv?

Legegyszerűbb formájában a főkönyv egy olyan nyilvántartás, amely két vagy több fél közötti összes tartozást és követelést nyilvántart. Ami meglepő, hogy ez a kevésbé ismert főkönyv akár az emberiség egyik legnagyobb találmánya is lehet, mivel lehetővé tette a hitel és az adósság létrehozását. Összevethető a kerékkel vagy az ivóvízzel, mivel ezek mind jelentősen megkönnyítették az életet.

Az első ismert főkönyvek i. e. 3000 körül keletkeztek. Ezek a főkönyvek agyagból készültek, és lehetővé tették az egyének számára a tranzakciók rögzítését. Az első főkönyveket a mezopotámiaiak használták a termények egymás közötti átadásának rögzítésére. 

1. kép: Kr. e. 2900 – 3100 közötti agyag főkönyv.1

Hogyan játszottak kulcsszerepet a főkönyvek az emberiség fejlődésében

A főkönyvek megkönnyítették a tranzakciók rögzítését, így a hitel és az adósság születési helyévé váltak. A főkönyvek lehetővé tették az egyének, vállalkozások, kormányok stb. számára, hogy könnyebben bonyolíthassák tranzakcióikat, mivel megkönnyítették a kereskedelmet. A tranzakciók egyszerű rögzítési módjának megteremtésével létrejött a “mérleg” vagy más szóval a:

ki mivel tartozik?

és

ki kinek tartozik?

Ez hatalmas lépés volt a cserekereskedelem meghaladásában. Most már van egy elegáns, egyszerűsített és átfogó módszerünk arra, hogy nyomon kövessük, ki mivel tartozik, és kinek mije van. Emellett a főkönyv feltalálása megalapozta a ma ismert adósságalapú valutákat.

A főkönyvek segítségével a civilizációk képesek voltak terjeszkedni és újítani, a tőke könnyebb hozzáférhetőségének köszönhetően. Az adósság lehetővé teszi számunkra, hogy időben előrehozzuk jövőbeli vásárlóerőnket, hogy azt már ma elkölthessük. Például:

  • A gazdák eladhatják a még be nem takarított terményeket. Ezt a tőkét aztán termelési lehetőségeik bővítésére fordíthatják. 
  • A vállalkozók… vagy országok a jövőbeli hozamok reményében kölcsönt vehetnek fel, hogy új vállalkozásba kezdjenek vagy bővítsék birodalmukat. 

Milyen előnyökkel járt a főkönyv létrehozása a mindennapi életben? Főkönyvek nélkül nem lenne hozzáférésünk hitelhez és adóssághoz; nem lennének hitelkártyáink, jelzáloghiteleink, finanszírozott járműveink, ajándékkártyáink stb. Ezek mind valamilyen főkönyv különböző formái. A világ, amelyben ma élünk, egészen más lenne, ha nem lenne lehetőségünk olyan tranzakciók rögzítésére, melyek lehetővé teszik számunkra a hitelfelvételt és a hitelezést. 

Végső soron a hitel és az eladósodás felgyorsította az emberiség növekedését, mivel ez azt jelentette, hogy többé nem kellett vetnünk, mielőtt aratnánk, hanem képesek voltunk tőkét és/vagy erőforrásokat kölcsönözni, hogy felgyorsítsuk növekedésünket és technológiai fejlődésünket. Az adósságvállalás azonban költségvetési felelősséget igényel, így a hitel- és adósságalapú gazdaság működtetésének megvannak a maga akadályai. Ráadásul aki a főkönyvet kontrollálja, mérhetetlen hatalommal rendelkezik, mivel ő szabja meg, hogy ki mit birtokol. Egyelőre ennyiben hagyjuk a dolgot, de a tanfolyam következő részében mélyebben belemerülünk az adósságba, és megvitatjuk néhány buktatóját.

Ezzel elérkeztünk a második jelentős eseményhez, a Nixon-sokkhoz. 

1971 és a Nixon-sokk

Mi történt 1971-ben?

1971 előtt az amerikai dollár (USD) az úgynevezett Bretton Woods-i rendszerben működött. A Bretton Woods rendszerben számos külföldi ország vállalta, hogy rögzített árfolyamot tart fenn valutája és az amerikai dollár között. Cserébe az USA vállalta, hogy minden forgalomban lévő dollárt aranyban kifejezett súlyával fedez, és azt aranyban kifejezett súlyára át lehet váltani. Ez a megállapodás adta az USA-dollár értékét, és tette azt globális tartalékvalutává. Az USA azonban 1971-ben felhagyott a Bretton Woods-i rendszerrel, és áttért a ma is használt fiat standard rendszerre. Ahelyett, hogy a dollár mögött aranfedezet lenne, most nincs mögötte más, mint adósság. Több oka is volt annak, hogy az USA felhagyott a Bretton Woods-i rendszerrel. Az egyik fő ok az volt, hogy a valuta aranyhoz való rögzítettségének megszüntetésével a kormány jobban ellenőrizhette a kiadásokat, és így könnyebben tudta finanszírozni a vietnami háborút. 

Ezt az eseményt Nixon-sokknak nevezték el2 , mivel Nixon elnök volt az, aki bemutatta azokat a terveket, amelyek végül a fiat valuták elterjedéséhez vezettek. A fiat egy olyan valuta, melynek értéke adósságból és a valuta tulajdonosának a kormányba vetett bizalmából és hitéből származik.

Miért volt a Nixon-sokk fontos történelmi dátum? Miután az USA-dollár elvesztette az aranyhoz való rögzítettségét, sok más globális valuta is elvesztette azt. Azáltal, hogy az USA átállt fiat valutára, sokkal nagyobb befolyást tudott gyakorolni a pénzkínálat felett. 1971 előtt a kormánynak nagyon kellett figyelnie arra, hogy költségvetési szempontból felelős legyen. Ha további háborút, növekedést, technológiai fejlődést stb. akartak, előbb megtakarítaniuk kellett. Az aranyfedezet megszüntetésével nem kellett többé megtakarítaniuk, és könnyebben jutottak tőkéhez eladósodás és a pénzkínálat bővítése révén. 

Hogyan hat rám a fiat valuták elterjedése? Ugyebár egy valuta egyik fő tulajdonsága, hogy értékmegőrzőként képes funkcionálni. Amikor pénzt takarítunk meg, szeretnénk bízni és hinni abban, hogy egyik napról a másikra megmarad a vásárlóerőnk (és még jobb, ha növelni is tudjuk). A Nixon-sokk ezt a valutába vetett bizalmat és hitet rombolta le, mivel a valuta többé már nem működött értékmegőrzőként.

Egyesek azzal érvelhetnek, hogy a fiat valuták elterjedése – amely a kormányok kezébe adja a pénzkínálat tetszés szerinti bővítésének lehetőségét – jóléthez és növekedéshez vezetett. Ahogy azonban egyre mélyebbre ásunk az infláció és az adósság témájában, úgy fogjuk lebontani, hogy a fiat rendszer hogyan járul hozzá a vagyoni egyenlőtlenségekhez, a rejtett adóztatáshoz, a környezetpusztításhoz és az innováció elfojtásához.

Amit röviden már említettünk, de ki kell emelni, hogy a fiat valuta értékét tulajdonosának a kormányba vetett bizalmából és hitéből nyeri. Ez megmagyarázza, hogy miért az USA rendelkezik az egyik legerősebb valutával világszerte, mivel a közhiedelem szerint az USA soha nem lépett fizetésképtelenségbe. Ez azonban sajnos nem is állhatna távolabb az igazságtól. A Nixon-sokk az ellenkezőjét bizonyítja. Maga a Nixon-sokk egy nyilvánvaló nemteljesítés volt a kormány részéről, mivel megakadályozták, hogy a dollárral rendelkező országok aranyra válthassák a dollárjukat. Ráadásul az USA nem csak 1971-ben, hanem a történelem során négy másik nevezetes alkalommal3 is fizetésképtelenné vált:

  1. 1862 elején az Egyesült Államok nem teljesítette fizetési kötelezettségeit, mivel a polgárháborút nehezen tudta kifizetni. Ezek a nehézségek azt jelentették, hogy a kormány papírpénz vagy “zöldhasú” nyomtatásához folyamodott.
  2. 1933-ban az USA nem fizette ki az arany kötvényeit. Az USA megígérte a kötvénytulajdonosoknak, hogy aranyérmékért kiválthatják a kötvényeiket, majd ezt megtagadta, és leértékelődő papírpénzt ajánlott nekik.
  3. 1968-ban az Egyesült Államok ismét nem teljesített, mivel nem volt hajlandó engedélyezni az ezüst tanúsítványok birtokosainak, hogy ezüstdollárra váltsanak.
  4. A legutóbbi fizetésképtelenség 1979 tavaszán történt4, amikor az USA nem tudta teljesíteni a lejáró kincstári kötvények kifizetéseit. Később teljesítették ezeket a kifizetéseket, de ha a nemteljesítést “egy kötelezettség nem teljesítésének” minősítjük, akkor ez azt jelentené, hogy az USA mint nemzet eddig ötször vált fizetésképtelenné, beleértve a Nixon-sokkot.

Végezetül a Nixon-sokk fontos történelmi esemény volt, mivel nemcsak a fiat valuták elterjedéséhez vezetett, hanem a fiat valutát választó kormányok számára sokkal nagyobb ellenőrzést biztosított a pénzkínálat felett. A keynesiánus közgazdászok például azzal érveltek, hogy a pénzkínálat ilyen kormányzati ellenőrzése kockázatkezelési előnyökkel járt, amelyek tompították a nagyobb gazdasági eseményeket. Más közgazdászok, például a szabadpiaci és osztrák közgazdászok szerint ez az intervencionizmus korlátozta a gazdasági növekedést és a személyes szabadságot. Meghagyjuk neked, hogy ezen elgondolkozz.

Miért olyan fontos ez a két kulcsfontosságú esemény? 

Mind a főkönyv feltalálása, mind a fiat valuták elterjedése, amelyet a Nixon-sokk nemzetközi szinten felgyorsított, két olyan elsődleges esemény volt, amely a mai pénzügyi rendszerhez vezetett. A folytatásban jobban megérthetjük, hogy az adósság miért nem olyan kedvező, mint amilyennek beállítják, és mit tehetünk, hogy megvédjük magunkat a fiat valuta és az adósság által kiváltott hatásoktól. 

A következő részben az inflációval és az adóssággal, valamint az ezekhez kapcsolódó melléktermékekkel foglalkozunk.

További információkért ajánljuk:

“A Brief History of Ledgers” – LLFOURN

“The End of Super Imperialism” – Alex Gladstein

Források:

  1. LLFOURN. “A Brief History of Ledgers. Before starting my investigation into… | by LLFOURN | Unraveling the Ouroboros.” Medium, 14 February 2018, https://medium.com/unraveling-the-ouroboros/a-brief-history-of-ledgers-b6ab84a7ff41. Accessed 29 January 2022.
  2. Kenton, Will. “Nixon Shock.” Investopedia, 2021, https://www.investopedia.com/terms/n/nixon-shock.asp. Accessed 16 7 21. 
  3. Pollock, Alex J. “The US has never defaulted on its debt — except the four times it did.” TheHill, 7 October 2021, https://thehill.com/opinion/finance/575722-the-us-has-never-defaulted-on-its-debt-except-the-four-times-it-did. Accessed 29 January 2022.
  4. Marron, Donald. “Actually, the United States Has Defaulted Before.” Forbes, 2013, https://www.forbes.com/sites/beltway/2013/10/08/actually-the-united-states-has-defaulted-before/?sh=2f2e68326021. Accessed 29 January 2022.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.